Nem tudnám megmondani, kiből lesz színész... Sok tehetséges fiatal van, kiknek csak töredékei kerülnek színházakhoz, és akad néhány tehetségtelenebb szerencsés is, akik szintén oda kerülnek. Annak idején, amikor még színész akartam lenni, sokan mondták, hogy tehetséges vagyok, még az okj-s képzésen is, amit megpróbáltam. De talán nem voltam elég kitartó, nem voltam elég nagyszájú, nem tudom. Nem beszélt velem senki, nem voltak partnereim a feladatokhoz, ha mégis akadt partnerem, nem engedélyezték vizsgára a jelenetemet. Miközben ígérgették, hogy a végzés évében ez és ez lesz majd a szerepem... Ekkor mérlegeltem, és úgy döntöttem, nem éri meg nekem ez a szenvedés és tandíj, főleg válság idején. Így nem lettem színész, de nem vagyok boldogtalan sem. Hiányzik a színpad, de máshol is tudok sikeres lenni, és még éhen sem halok. Néha én is igazságtalannak érzem egyesek sikerét, de nem irigylem őket. Mert akár az is lehet, hogy ők jobban irigyelnének engem, ha ismernének, ha tudnák, miken mentem keresztül, miért döntöttem máshogy, és hogyan élek most. Sok sikert kívánok mindenkinek, és hogy megtalálják, miben a legjobbak, miben tudnak igazán kiteljesedni!